Pásztorműves termékeim

Furulyák

Pásztorfurulya, parasztfurulya, kaval, caval, tilinkó, hosszúfurulya, hosszifurugla, flóta, harántfurulya, magyar furulya

A furulyák minden korban és kultúrában népszerű hangszerek voltak. Köszönhető ez egyszerű szerkezetüknek, kicsi méretüknek, s tán annak is, hogy a rajtuk való alapszíntű játék könnyen...

Bőrtermékek

Bőr öv, tarsoly, erszény, bicskatok, pásztorkészség, rézcsat, bogozó

A rideg pásztor, mint természetes ember, minden szükségletét önállóan, a teremtett világ adta anyagokból képes kielégíteni. Nélkülözhetetlen használati tárgyait maga készíti, igényei szerint...

Csatok

Pásztori rézcsatok

Az első csatomat úgy készítettem, ahogy öreg gulyás barátomtól, Aranyos Sándortól tanultam. A lemezre karcolt formát kívül-belül egyaránt körbefurkáltam, majd reszelővel simogattam addig, míg az...

Csont-, szarumunkák

Ivótülök, csont sótartó, kanászkürt, kanásztülök, csont fűszertartó, pásztorművészet

A természetben élő emberek leleményességét mi sem mutatja jobban, mint az, hogy a levágott lábasjószágnak nem csak a húsát ették meg, hanem annak minden porcikáját hasznosították. Inaiból cérnát...

Bőrkikészítés

Juhbőr kikészítés, csávázás, pőre, irha

Az állat levágásán kezdődik a sor: a rosszul kivéreztetett állat bőrében vér marad, a bőr eres: romlékony, nem feldolgozható. A beteg jószág bőre és a dögbőr szintén alkalmatlan, mert már benne...

Fafaragás

Pásztorbot, pásztor fafaragás, sétabot, népi fafaragás, faragott bot, juhászkampó

Fából bármit, ami kézi szerszámmal elkészíthető, s amire szükség lehet, kifaragok. A kapacshoz, s a ládahornyoláshoz egyelőre nem értek, de tudok a vonókéssel, vésőkkel, késekkel valamelyest bánni...

Hímestojás

Kapart hímestojás, karcolt hímestojás, húsvéti tojások

A húsvéti locsolás, tojásadás népszokását mindenki ismeri, ám kevesen tudják, mi minden titkot rejt egy-egy ilyen kicsike műtárgy. Aki próbálta már a tojásírást, tudja: az önmagukba visszatérő...

Bemutatkozás - Szűcs Gergely pásztorműves

Szűcs Gergely pásztorműves

Nagyboldogasszony napján születtem 1978-ban, Miskolcon. Talán legrégebbi emlékfoszlányom még csecsszopó koromból való: a teraszon valami babakocsiban fekhettem, mikor egészen közel egy cinke a korlátra repült, s ott illegett egy darabig. Maga az emlék a csoda, a szent áhitat, amit e kicsike lény láttán átéltem. Azt hiszem ez az érzés: a természet csodálatában lelt átszellemült öröm azóta is  meghatározója életemnek.